Zámbó Jimmy testőre voltam - Hét év története

...Reggel öt-hat előtt sosem mentünk haza. Sokszor megálltunk a Garay téren, a piacon, papírtányérból hurkát, kolbászt ettünk friss kenyérsarkával, uborkával, mustárral, majd műanyagpohárból teát vagy szódavizet ittunk.

Jimmy ezeket a hajnali, egyszerű környezetben eltöltött reggelizéseket nagyon szerette. Álltunk a bádogpult előtt, a pecsenyések már ismerték őt, ilyenkor szinte senki nem volt a piacon, és mi ettünk az első adagból, amit aznap lesütöttek...

...A lány lopva odajött hozzám és megsúgta: - Vigyázzatok, a főnököm kérdezte, hányan vagytok, és utána felhívott valakit. Nem magyarul beszélt. Odamentem az emberhez, mondtam, ki vagyok, rákérdeztem: ez a telefon mi célt szolgált?

Dübörgött a válasz:

- Ha tíz percen belül nem tűnnek el, Zámbó Jimmy soha többé nem fog énekelni!

Ránk hívott egy alvilági csapatot...

...Jimmy közölte, nem fél senkitől, csak a jó Istentől, had jöjjenek..